Babos Tímea

Sziasztok,

Igaz, hogy nemrég jelentkeztem, de új fejlemények vannak, amelyeket szeretnék megosztani Veletek.

Továbbra is Londonban vagyok, a Gosling Akadémián, és úgy néz ki, a következő 2-3 hétben ez így is marad, hiszen a túra, amit terveztünk Koreába valamint Japánba, a bokasérülésem miatt sajnos nem jöhet létre. Igaz, előzetesen azt mondta a fiziom, akiben teljes mértékben megbízom, hogy már csak pár nap, és fájdalommentes lesz a bokám, de úgy néz ki, a vártnál súlyosabb a sérülés, amit főként a múltban elszenvedett ficamaimnak köszönhetek. Ennek ellenére megpróbáltam terhelni picit, hogy kiderüljön, akkor mi történik, de természetesen nem történt csoda, és újra bedagadt. Plusz valószínűleg egy hosszabb repülőút sem tenne jót neki. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezek a versenyek nem annyira fontosak, mint a jövőm. Hisz ha bármi baj történne vele megint, az már hosszabb hónapokra is kivehet a játékból, amit persze nem szeretnék. Ennek megfelelően inkább tovább kezeltetem, és megpróbálom minél jobban megerősíteni, hogy a jövőben ne legyen több problémám vele. Ez körülbelül 4 hétig tart, utána remélem, már alkalmas lesz a versenyzésre. Persze nem lógatom a lábam, megvan a következő hetekre a terv. Most pár napig a tenisz kizárólag csak helyből mehet, aztán fokozatosan kezdek majd mozogni, ahogy erősödik a bokám. Emellett rengeteg fitneszem van, ez főleg erősítésből áll, de a boksz, az úszás illetve a biciklizés sem maradhat el, hisz a kondimat szeretném megtartani, és ha majd újra teljes erőbedobással játszhatok, akkor azzal már nem kell külön foglalkoznom, hanem csakis a teniszemre és a következő versenyeimre figyelhetek.

Versenyekről jut eszembe, meg is van az új programom, Európában folytatom tornáimat, Olaszország, Csehország illetve talán a legkiemelkedőbb Franciaország és a Roland Garros lesznek soron. Tehát továbbra is van teendőm, de most a legfontosabb a jó rehabilitáció, és az, hogy kész legyek a salakpályás szezonra.

Persze ez így most elég szomorúan hangzik, és bevallom, én is az voltam, de amíg ezen az oldalon kicsit peches vagyok, addig a másik oldalon pedig nagyon szerencsés. Miért is? Képzeljetek, kaptam egy nemzetközi ruhaszerződést, amit nagyon köszönök Nővéremnek, úgyhogy ezentúl majd K-Swiss-ben láthattok játszani. El sem tudom mondani, mennyire örülök, hisz nagyon tetszenek a ruháik, és mint tudjuk, a cipőik a világ egyik legjobb, ha nem a legjobb cipői. Még egyszer köszönet ezért!

Remélem, kellemesen teltek a húsvéti ünnepek, hamarosan jelentkezem, addig is minden jót Mindenkinek!

Babos Tímea

Sziasztok,
Először is elnézést kérek, amiért nem jelentkeztem az elmúlt időszakban. Rengeteg minden összejött és őszintén megmondom, nem igazán volt időm a blogírásra. Most viszont itt vagyok, hogy újabb bepillantást engedjek a hétköznapjaimba.
Jelenleg Londonban vagyok a Gosling Akademián. Teniszezni sajnos kevesebbet tudok, mint szeretnék, ugyanis a múlt héten megsérültem. A Jersey szigetén zajló $25k versenyen játszottam és egy rossz lépésnél kifordult a bokám. A sérülés szerencsére nem súlyos, de napokig nem tudtam lábra állni és a lábam szinte a szivárvány minden színében pompázott.
A duzzanat már szerencsére leapadt, és tegnap elkezdtem játszani is, de egyelőre még csak álló helyből. Naponta többször járok kezelésre és a fizio szerint még öt-tíz nap kell ahhoz, hogy fájdalom nélkül tudjak játszani.
Remélem, hogy igaza van. Jövő hét kedden ugyanis Jamie Evans és én indulunk Koreaba, ahol két $25k verseny vár rám, mielőtt a japán $50k-re utazom. Az utolsóra a tavalyi jó junior eredményeimnek köszönhetően szabadkártyát kaptam, tehát jó lenne eredményesen szerepelni az ázsiai körúton. Nem titkolt célom, hogy a 2011-es Grand Slam selejtezőkön már ott legyek és ehhez kellenek az idei jó eredmények.
A sérülés nyilvánvalóan bánt, de bizakodó vagyok továbbra is. A Jersey előtti heteket Angliában töltöttem és úgy érzem, hogy sokat javult a játékom. A szervámmal és a tenyeresemmel nagyon elégedett vagyok. Rengeteget dolgoztunk rajta Apával otthon , Angliában pedig Jamievel. Úgy látszik, megérte.



Jerseyben egy svéd lánnyal játszottam, aki 150-ben van a WTA világranglistán. A lány az utóbbi hetekben nyert egy $50k, egy $25k versenyt, úgyhogy mondhatjuk, hogy jó formában volt. A meccset nagyon vártam; kíváncsi voltam, hogy mennyivel játszik jobban nálam egy ilyen magasan rangsorolt játékos.
Örömmel mondhatom, hogy a különbség nagyon kicsi volt; amikor megsérültem, 3:3-ra álltunk. A szerváim nagyon jók voltak, összesen hat ászt ütöttem a három szervajátékom alatt, és a lány egy pontot csinált fogadóként. Szomorú vagyok, hogy nem tudtam befejezni a meccset.
Tudom, hogy többen mondták, hogy ok nélkül adtam fel. Aki ismer engem, tudja, hogy ok nélkül soha nem adok fel meccset, főleg nem akkor, ha teljesen egyenlő az állás. A bokám aláfordult, és sajnos semmi esély nem volt arra, hogy játszak.
Most mennem kell, vár az újabb rehabilitációs kezelés a fizionál. Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok Angliából!